Ez az első lépés, ha katasztrófák helyett megújulást akarunk

Ha azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek is legyen JÖVŐJE, akkor legelőször is nézzünk szembe azokkal a folyamatokkal, melyek valahol elsüllyednek a hírek  közt vagy meg sem jelennek hírként.

Nézzünk a tényekkel szembe, de azután ne temessük el magunkat, és ne éljük tovább ugyanúgy az életünket, mondván, hogy itt már nincs mit tenni, én ehhez kicsi vagyok. Ehelyett először is mondjuk ki, ITT ÉS MOST GYÖKERESEN VÁLTOZTATNUNK KELL! Ha így megyünk tovább, éveken belül, még a mi életünkben, megérdemelt módon, tehetetlen elszenvedői leszünk az életellenes berendezkedésünk teljes összeomlásának. És ne mondjuk azt, hogy ez nem a mi dolgunk, mert igenis a MI KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK, hogy itt tartunk. Akik diktálják ezt az irányt, és akik ezt hagyják, egyaránt felelősek!

Ez a legyűjtés, csak kiindulási alap. Azért készült, hogy fejezzük be a mellébeszélést, és CSELEKEDJÜNK. Azért született, hogy fejezzük be azt a felelőtlen, kényelmes életmódot, amiben úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, és nem lenne végveszélyben a létünk. És bármilyen lesújtóak ezek az adatok és folyamatok, ez az írás azért is született, mert MÉG MINDIG VAN REMÉNY.

A felelősen gondolkodó szembenéz a tényekkel, és átgondolja, mit és hogyan tud változtatni. Ki kell mondani, hogy a jelenlegi, anyagba ragadt világ működési elvei elpusztítják a létünk feltételeit. Ugyanakkor átmenetileg még működtetni kell a jelenlegi rendszereit, ahhoz hogy működjön a mindennapi életünk. De ezeket már csak működtetni szabad, TEREMTENI már csak kizárólag az újfajta, a természettel és az univerzummal összhangban levő gazdasági és közösségi megoldásokat, találmányokat szabad! És teremteni őket szaporán, kitartóan, míg fokozatosan leváltják az életellenes berendezkedés elemeit. Minél több ilyen tudatos váltást tudunk véghez vinni, annál kevesebb pusztulással és katasztrófával fog véget érni ez a mostani korszak, – mert, hogy végéhez ért, az nem kérdés (fusd csak át az alábbi listát…) – és annál nagyobb esélyünk van, hogy lépjen a helyébe egy új korszak, melyben helyreáll az anyag és a szellem egyensúlya.

Első lépésként nézzük meg, hol tart most az emberiség a Föld nevű gyönyörű bolygón, és hol tart a magyarság a varázslatos Kárpát-medencében. A teljesség igénye nélkül, az ébresztés szándékával, a számok és a tények nyelvén.

ÉGHAJLAT:
“Ma már sarkkutatók, geológusok egybehangzó kórusa figyelmeztet: nem lenne szabad megengedni, hogy az emberi tevékenység következtében a metánhidrát-telepek disszociáljanak, mert ha a kötött állapotban lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a jelenleginél sokszorosan nagyobb üvegházhatást fog kiváltani, amelyre képtelen lesz az emberiség válaszolni.”…
(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)
https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol

ÉLELEM:
“A világ gabonatartalékai ma 2007-hez képest harmadára estek vissza, miközben egymilliárddal több ember él a Földön. A legfrissebb jelentés szerint huszonhat napra elég a gabona a Földön, tíz évvel ezelőtt ez nyolcvan-kilencven nap volt. Harmadára csökkent a Földön az egy főre jutó gabonatartalék.”
(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)

VÍZKÉSZLETEK:
„Ez év elején Fokvárosból kaptunk olyan híreket, hogy akadozik a vízellátás, most pedig Izraelből, Kaliforniából, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy a vésztartalékaikat éljék fel. Ha nem lesz víz, akkor a civilizáció megszűnik létezni… Ezt nemcsak én mondom, hanem tudósok sokasága.”…(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)
—frissítés: 2019 nyarán a hétmilliós indiai nagyvárosban, Csennaiban elfogyott a víz—

A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben.
(A washingtoni World Resources Institute (WRI) 2019-es adatai alapján)

A VÍZVÁLSÁG OKA:
A népesség leginkább a vízhiányos területeken, Afrikában és Ázsiában bővül. Ezeken a területeken a demográfiai robbanás mellett a globális felmelegedés hatása is intenzívebben jelentkezik. A világ vizeinek rendkívül kevés, mindössze 1 százaléka iható, a legnagyobb probléma pedig az, hogy ennek jelentős részét, 30-40 százalékát öntözésre használják. A mezőgazdasági termelés és az ipar hihetetlen mennyiségű vizet használ fel, amely végül nem jut vissza az ivóvíz kinyerésére alkalmas körforgásba.
(Juhász Árpád geológus 2019 októberében)

FAJOK:
A klímaváltozás, az élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti.
(a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentése – 2016)

FECSKÉK:
Magyarországon az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány. Egymillió fecske tűnt el, ami azt jelenti, hogy ezer tonna rovar évről évre a környezetünkben marad. Ennek jelentőségét fokozza, hogy a melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, közöttük súlyos betegségeket okozók is felbukkannak.
(Magyar Madártani Egyesület – 2018)

MÉHEK:
“Magyarországon 2018-ban tavasszal a méhek fele (!) elpusztult” – Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke 2018 augusztusában. Nyilatkozatát az agrárminiszter négy nappal később cáfolta, de elismerte, hogy 14 megyéből jöttek pusztulásról hírek a tárcához, aminek nem tudják az okát.

MADARAK:
A németországi Boden-tó térségében 30 év alatt 25 százalékkal, 465 ezerről 345 ezerre csökkent a költőpárok száma. Főleg az intenzív használat alá vont térségekből tünedeznek el a madarak, leginkább a mezőgazdasági termőterületekről. A réteken és mezőkön élő fajok állománya esetenként drámai mértékben megcsappant, fogoly, gébics, réti pityer és kuvik pedig már egy sem él a Boden-tó vidékén. Ennek egyik fő oka a táplálékhiány. A repülő rovarokkal táplálkozó madárfajok állománya 75 százalékkal, a talajlakó gerinctelen élőlényekkel táplálkozó fajok állománya pedig 57 százalékkal csökkent. Az ember által okozott rovarpusztulás tehát súlyos hatást gyakorol a madárvilágra.
(MTI – 2019)

ÉGHAJLAT- 2018 és 2019
A jövőben ötször annyi hőhulllám várható Európában, mint emennyi most van. Miközben 2018-ban Németország egyes területein 30 százalékos volt a terménykiesés a páratlan aszály miatt, Portugáliában 50 fok volt, amit még soha nem mértek Európában. Egy évvel később 2019 nyarán kétszer is páratlan hőség sújtotta Nyugat-Európát, júliusban néhány napon belül Németországban, Angliában és Párizsban is megdőlt a melegrekord. Belgiumban először rendeltek el elsőfokú riasztást, míg Franciaország egész területén 40 fokos meleg volt.

TÁPANYAG:
A sárgarépa ásványianyag-tartalma például 40 év alatt a huszonötöd részére csökkent
Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös, Kínában 57-szeres. A bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott.
(John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora)

TERMŐFÖLD:
A jelen pusztulási tempóval a termőföld jövője a Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.
(Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója – 2010)

KLÍMA:
Évente 25 millió azok száma, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá.
(ENSZ Menekültügyi Főbiztossága-UNHCR és és több nemzetközi civil szervezet kutatása – 2017)

ÉLELEMPAZARLÁS – TERMELÉSI-ELLÁTÁSI FOLYAMATOK:
„Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte – betakarítás, szállítás, árusítás során”
(A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei – 2016)

TERVEZETT ELAVULÁS:
Kiss Viktor, a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karának oktatója a Napközben adásban 2014-ben: „A tervezett elavulás, vagyis a minőségrontás, ez a cégek részéről mégis teljesen racionális lépés. A gazdaságban ugyanis folyamatos a növekedési kényszer, és ha mondjuk, egy televízió huszonöt évig működik, a fogyasztó addig nem vesz új terméket. A csökkenő fogyasztás pedig csökkenő termeléshez, illetve gazdasági teljesítményhez vezet.”
A nagy izzógyártók már az 1920-as években kötöttek egymással megállapodást, hogy az akkori villanykörték élettartamát 2500 óráról lecsökkentik 1000 órára. (DE MI LENNE HA NEM A NÖVEKEDÉS LENNE A CÉL, HANEM A JÓL-LÉT???)

ROBOTIZÁLÁS:
Terjednek a robotok által írt újságcikkek. Egy további lépés, hogy a robotok pár másodperc alatt „fogyaszthatóbb” videókká alakítják az írásokat, „mert a mai fiataloknak így sokkal könnyebb információkat eljuttatni”.
(Ez már tényleg az a pont, ahol vagy mi nyomjuk be a stop gombot vagy az Isten… – a szerk.)

MARKETING:
(—a 90-es évek közgazdasági egyetemi marketing tankönyvében az alábbi gondolatokat olvashattuk a marketing egyik akkori felkent gurujától… —)
“A túlzottan sokféle kultúra Európában megnöveli a marketing költségeit, miután kénytelenek vagyunk minden egyes országban külön az adott kultúrához pozicionálni a terméket. Emiatt érdemes lenne a helyi kultúrák helyett egy közös kultúrát létrehozni.”
További fontos tétel, hogy a marketing, miután állandó célja az újabb és újabb piacok létrehozása, olyan igényeket hoz létre, melyeknek semmi köze a valódi élethez. Ezek természetellenes, torz viselkedési mintákat terjesztenek a világban, életellenes folyamatokhoz, elbutuláshoz vezetnek. Másrészt olyan területekre viszi be a profitérdeket, ahol pusztán a piaci mechanizmus érvényesülése pusztuláshoz, leépüléshez vezet: lásd gyógyszeripar és média.

A MAGYAR NEMZETISÉG BELSŐ-MAGYARORSZÁGON:
(a KSH honlapja alapján)
Míg 2001-ben hazánkban 9 millió 416 ezer vallotta magát magyarnak (10,2 millióból),
addig 2011-ben már csak 8 millió 314 ezer (9,93 millióból).
Tíz év alatt 92,3 százalékról 83,7 százalékra csökkent a magukat magyarnak vallók aránya.
A „nem kívánt válaszolni, nincs válasz” kategóriába került emberek száma 570 ezer főről 1 millió 455 ezer főre növekedett. Vagyis 5,6 százalékról 14,7 százalékra.
Ez elsősorban identitásválságot jelez.
PÉLDÁTLAN!!!
A Mátyás utáni hanyatlás sem hozott ilyen gyors pusztulást a török uralma alatt!
A történelmi Magyarországon a magyarság aránya így alakult:
1490: 80 százaléka magyar
1700: 50 százalék
1790: 37 százalék
(wiki)

A MUNKAERŐ ELFOGYÁSA – A JELENLEGI RENDSZER ÖSSZEOMLÁSA:
Miután immár 39 éve átlagban 40 ezerrel születik kevesebb gyerek, mint amennyien meghalnak Magyarországon, minden évben 40 ezer emberrel fog csökkenni a munkaerő-állomány. 20 év alatt 800 ezer fővel lesz kevesebb a munkaerőpiacon, ha nem történik változás. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon 4 millió 420 ezer volt a foglalkoztatottak száma, vagyis a csökkenés 20 év alatt 18 százalékos lesz, 3 millió 600 ezerre csökken a létszám.
(Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnök – 2017)
Eközben a Portfolio cikke szerint minden idők legmagasabb értékét érte el a betöltetlen állások száma. Kritikus helyzetről érkeznek hírek az egészségügyi intézményekből, az iskolákból, a kiskereskedelemből, a mezőgazdaságból, a szállítmányozó szektorból, mert nincsenek ápolók, tanárok, eladók, földmunkások, gépkezelők és sofőrök. Kiürül a posta, de vélhetően ez a sors vár a MÁV-ra és a busztársaságokra, ugyanakkor lasszóval és elképesztő fizetésekkel (ami önmagában nem baj, sőt…) fogdossák össze a pótlást.
Ráadásul a fent leírt szektorokban munkaerő elfogyásával csupa olyan terület fog várhatóan lebénulni a jelenlegi berendezkedéssel, ami az ország működésének alapját képezi.
Eközben folyamatosan zajlik a “munkahelyteremtés” a betelepülő gyárak bevonzásával, melyek lekötik természeti és emberi erőforrásainkat, szellemi kapacitásainkat, miközben a távoli országokba végeznek tömegtermelést, a környezetet agyonterhelő világgazdaságot kiszolgálva, idegen profitot termelve, ami nem is marad a gazdaságban.
Mi lehet a megoldás? A gyárak további szaporítása helyett a helyi szintű, alternatív és közösségi megoldások felfuttatása, a túlközpontosított rendszerek leépítése, a helyben boldogulás megteremtése, a vidék és a nagyváros egészséges egyensúlyának helyreállítása. A felelős, helyi kötődésű és helyi működésű, helyi igényeket kielégítő vállalatok létrehozása. Valóban értéket teremtő, megbecsülést élvező munkahelyek megteremtése.

— a listát mindig lehetne még tovább bővíteni, de….

…a további válságjelek helyett egy hír arról a hozzáállásról (Amit leginkább FHT-nak szoktam nevezni, FHT=Felelőtlen Hülyegyerekek Társasága), ami ide vezetett.
2018-ban létrejött egy 415 tagot számláló globális befektetői közösség, ami mögé olyan befektetők sorakoztak fel, akik összesen 32 ezer milliárd dollárt mozgatnak meg. Összehasonlításképpen Magyarország éves bruttó hazai kibocsátása, vagyis GDP-je 2016-ban 124 milliárd dollár volt. Ez az irgalmatlan mennyiségű gazdasági hatóerőt tömörítő csoport a fosszilis termelés nemzetközi megadóztatását javasolja.

Ennek érdekében 2018 decemberében az ENSZ katowicei klímaügyi csúcsának második hetén kiadtak egy nyilatkozatot, amiben arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás gazdasági hatása a 2008-as válság hatásainál is sokkal pusztítóbb lehet.

Tehát itt ülünk a létünket veszélyeztető katasztrófák küszöbén, és azok, akiknek hatalma lenne a döntő változások beindításához, még mindig a gazdaságot féltik…!