Ha akarunk tenni valamit a JÖVŐNK érdekében

Ha azt akarjuk, hogy a gyermekeinknek is legyen JÖVŐJE, és az ő gyermekeiknek is. Akkor legelőször is nézzünk szembe azokkal a folyamatokkal, melyek általában valahol elsüllyednek a hírek  közt vagy meg sem jelennek – mert helyettük bugyuta jövőképekkel etetnek a robotizált, agyongépesített világról. Nézzünk a tényekkel szembe, és mondjuk, ki hogy itt és most GYÖKERESEN változtatnunk kell, különben néhány éven belül teljesen megérdemelt módon TEHETETLEN elszenvedői leszünk az életellenes berendezkedésünk teljes összeomlásának. A feladat adott mind emberként, mind magyarként; és legalább őszintén szembenézni a sorsunkkal egészen az utolsó lélegzetünkig nem késő!

ÉGHAJLAT:
“Ma már sarkkutatók, geológusok egybehangzó kórusa figyelmeztet: nem lenne szabad megengedni, hogy az emberi tevékenység következtében a metánhidrát-telepek disszociáljanak, mert ha a kötött állapotban lévő metán felszabadul, az rendkívül gyorsan bekövetkező és a jelenleginél sokszorosan nagyobb üvegházhatást fog kiváltani, amelyre képtelen lesz az emberiség válaszolni.”…
(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)
https://www.magyarkurir.hu/hirek/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol

ÉLELEM:
“A világ gabonatartalékai ma 2007-hez képest harmadára estek vissza, miközben egymilliárddal több ember él a Földön. A legfrissebb jelentés szerint huszonhat napra elég a gabona a Földön, tíz évvel ezelőtt ez nyolcvan-kilencven nap volt. Harmadára csökkent a Földön az egy főre jutó gabonatartalék.”
(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)

VÍZKÉSZLETEK:
„Ez év elején Fokvárosból kaptunk olyan híreket, hogy akadozik a vízellátás, most pedig Izraelből, Kaliforniából, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy a vésztartalékaikat éljék fel. Ha nem lesz víz, akkor a civilizáció megszűnik létezni… Ezt nemcsak én mondom, hanem tudósok sokasága.”…(Hetesi Zsolt, fizikus, Magyar Kurir, 2018 szeptember)

FAJOK:
A klímaváltozás, az élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti.
(a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentése – 2016)

FECSKÉK:
Magyarországon az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány. Egymillió fecske tűnt el, ami azt jelenti, hogy ezer tonna rovar évről évre a környezetünkben marad. Ennek jelentőségét fokozza, hogy a melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, közöttük súlyos betegségeket okozók is felbukkannak.
(Magyar Madártani Egyesület – 2018)

MÉHEK:
Magyarországon 2018-ban tavasszal a méhek fele (!) elpusztult.

ÉGHAJLAT- 2018:
A jövőben ötször annyi hőhulllám várható Európában, mint emennyi most van. Miközben Németország egyes területein 30 százalékos volt a terménykiesés a páratlan aszály miatt, Portugáliában 50 fok volt, amit még soha nem mértek Eu-ban.

TÁPANYAG:
A sárgarépa ásványianyag-tartalma például 40 év alatt a huszonötöd részére csökkent
Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll (azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled). Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös, Kínában 57-szeres. A bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott.
(John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora)

A jelen pusztulási tempóval a termőföld jövője a Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő.
(Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója – 2010)

KLÍMA:
Évente 25 millió azok száma, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá.
(ENSZ Menekültügyi Főbiztossága-UNHCR és és több nemzetközi civil szervezet kutatása – 2017)

ÉLELEMPAZARLÁS – TERMELÉSI-ELLÁTÁSI FOLYAMATOK:
„Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte – betakarítás, szállítás, árusítás során”
(A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei – 2016)

TERVEZETT ELAVULÁS:
Kiss Viktor, a Pécsi Tudományegyetem közgazdasági karának oktatója a Napközben adásban 2014-ben: „A tervezett elavulás, vagyis a minőségrontás, ez a cégek részéről mégis teljesen racionális lépés. A gazdaságban ugyanis folyamatos a növekedési kényszer, és ha mondjuk, egy televízió huszonöt évig működik, a fogyasztó addig nem vesz új terméket. A csökkenő fogyasztás pedig csökkenő termeléshez, illetve gazdasági teljesítményhez vezet.”
A nagy izzógyártók már az 1920-as években kötöttek egymással megállapodást, hogy az akkori villanykörték élettartamát 2500 óráról lecsökkentik 1000 órára. (DE MI LENNE HA NEM A NÖVEKEDÉS LENNE A CÉL, HANEM A JÓL-LÉT???)

ROBOTIZÁLÁS:
A robotok által írt újságcikkek. Annál is nagyobb döbbenet, hogy a robotok pár másodperc alatt „fogyaszthatóbb” videókká alakítják az írásokat, „mert a mai fiataloknak így sokkal könnyebb információkat eljuttatni”.
(Ez már tényleg az a pont, ahol vagy mi nyomjuk be a stop gombot vagy az Isten… – a szerk.)

MARKETING:
(—a 90-es évek közgazdasági egyetemi marketing tankönyvében az alábbi gondolatokat olvashattuk a marketing egyik akkori felkent gurujától… —)
“A túlzottan sokféle kultúra Európában megnöveli a marketing költségeit, miután kénytelenek vagyunk minden egyes országban külön az adott kultúrához pozicionálni a terméket. Emiatt érdemes lenne a helyi kultúrák helyett egy közös kultúrát létrehozni.(!!!)
(További fontos tétel, hogy a marketing, miután állandó célja az újabb és újabb piacok létrehozása, olyan igényeket hoz létre, melyek nem valósak. Ezek természetellenes, torz viselkedési mintákat terjesztenek a világban, életellenes folyamatokhoz, elbutuláshoz vezetnek. Másrészt olyan területekre viszi be a profitérdeket, ahol a piaci mechanizmus érvényesülése pusztuláshoz vezet: gyógyszeripar és média)

MAGYAR NEMZETISÉG BELSŐ-MAGYARORSZÁGON:
(KSH honlapja)
Míg 2001-ben hazánkban 9 millió 416 ezer vallotta magát magyarnak (10,2 millióból),
addig 2011-ben már csak 8 millió 314 ezer (9,93 millióból).
Tíz év alatt 92,3 százalékról 83,7 százalékra csökkent a magukat magyarnak vallók aránya.
A „nem kívánt válaszolni, nincs válasz” kategóriába került emberek száma 570 ezer főről 1 millió 455 ezer főre növekedett. Vagyis 5,6 százalékról 14,7 százalékra.
Ez elsősorban identitásválságot jelez.
PÉLDÁTLAN!!!
A Mátyás utáni hanyatlás sem hozott ilyen gyors pusztulást a török uralma alatt!
A történelmi Magyarországon a magyarság aránya így alakult:
1490: 80 százaléka magyar
1700: 50 százalék
1790: 37 százalék
(wiki)

A MUNKAERŐ ELFOGYÁSA:
Miután immár 38 éve átlagban 40 ezerrel születik kevesebb gyerek, mint amennyien meghalnak Magyarországon, minden évben 40 ezer emberrel fog csökkenni a munkaerő-állomány. 20 év alatt 800 ezer fővel lesz kevesebb a munkaerőpiacon, ha nem történik változás. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon 4 millió 420 ezer volt a foglalkoztatottak száma, vagyis a csökkenés 20 év alatt 18 százalékos. 3 millió 600 ezerre csökken a létszámuk
(Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnök – 2017)
Eközben a Portfolio cikke szerint minden idők legmagasabb értékét érte el a betöltetlen állások száma. Kritikus helyzetről érkeznek hírek az egészségügyi intézményekből, a kiskereskedelemből, a mezőgazdaságból, a szállítmányozó szektorból, mert nincsenek ápolók, eladók, földmunkások, gépkezelők és sofőrök. Kiürül a posta, de vélhetően ez a sors vár a MÁV-ra, ugyanakkor lasszóval és elképesztő pénzekkel fogják össze a buszsofőröket.
Ráadásul a fent leírt szektorokban munkaerő elfogyásával csupa olyan terület fog várhatóan lebénulni a jelenlegi berendezkedéssel, ami az ország működésének alapját képezi.
Eközben folyamatosan zajlik a “munkahelyteremtés” a betelepülő gyárak bevonzásával, melyek lekötik természeti és emberi erőforrásainkat, szellemi kapacitásainkat, miközben a távoli országokba végeznek tömegtermelést, a környezetet agyonterhelő világgazdaságot kiszolgálva, idegen profitot termelve, ami nem is marad a gazdaságban.
Mi lehet a megoldás? A gyárak további szaporítása helyett a helyi szintű, alternatív és közösségi megoldások felfuttatása, a túlközpontosított rendszerek leépítése, a helyben boldogulás megteremtése, a vidék és a nagyváros egészséges egyensúlyának helyreállítása. A felelős, helyi kötődésű és helyi működésű, helyi igényeket kielégítő vállalatok létrehozása. Valóban értéket teremtő, megbecsülést élvező munkahelyek megteremtése.

— a lista folyamatosan bővül —