A mai világban kulcsfontosságú pénzügyi ismereteket nyerhetünk a pénzünk kockáztatása nélkül ebben a játékban, azonban talán ennél is fontosabb az általa fejleszthető önismeret. A pénzügyi probléma ugyanis valójában önismereti probléma, és a külső helyzet megoldása csakis belülről tud elindulni.
A pénzügyi tudatosság egészen újfajta szintjét képviseli az FQ (Financial Quotient) pénzügyi társasjáték. A belőle nyerhető tudás, illetve szemlélet kincset ér, és különösen felértékelődik a körülöttünk zajló korszakváltásban. A társasjáték egyes országokban már nagy népszerűségnek örvend, ugyanakkor a magyarországi bemutatkozása nemrég történt meg Budapesten. Az esemény előtt a játékot kifejlesztő, korábban több éven át Svájcban élő magyar házaspár egyik tagjával, Tóth-Máté Adriennel beszélgettünk.
„A társasjátékba bárki be tud kapcsolódni, minden előzetes tudás és pénzügyi ismeret nélkül is” – adta meg a legfontosabb támpontot Adrienn, hozzátéve, hogy a játék magáról az életről szól.
Egy gyermek születésére nem lehet költséges teherként tekinteni
A pénzügyi társasjáték fogalma önmagában nem ismeretlen az olvasók számára, hiszen a sok évtizedes múltra visszatekintő monopoly Magyarországon is ott van a köztudatban, de az amerikai pénzügyi guru, Robert Kiyosaki asztali cashflow játékai sem ismeretlenek számunkra. „Kiyosaki merőben új nézeteket vallott a pénzügyekről, azonban hiányérzetem volt, amikor játszottam a játékaival” – mesélte Adrienn. „A férjem ugyanakkor nálam sokkal jobban belelátott, hiszen a játék egyik klubvezetőjévé képezte magát, és tizenöt helyen volt klubja Európa-szerte. A bankszakmában érdekelt üzletemberként neki rengeteg fejlődést adott a játék.”
Adrienn ugyanakkor egy példát is elmondott a hiányérzetre:
„Egy négygyerekes anyukaként nekem nagyon feltűnt, hogy ha a játékban valakinek gyereke született, akkor azt kizárólag kiadásként élték meg az emberek, amihez egy negatív hangulat párosult. Én viszont tudom, hogy amióta gyerekem van, annyit fejlődtem, hogy össze sem lehet hasonlítani a mostani énemet a korábbival.”
Amikor elsorolta a férjének, hogy mi mindent változtatna a szabályokon, a férje azt javasolta, hogy fejlesszenek ki egy saját játékot.
Ez az a plusz elem, amit belevittek a korábbiakhoz képest
A Kiyosaki által létrehozott játékot amiatt sem tudták beilleszteni a hétköznapjaikba, mert amerikai jellege miatt nem passzolt az európai mentalitáshoz. Ami viszont közös mindkét társasjátékban, az a célja: kijönni a mókuskerékből a passzív jövedelmek megteremtése által. „Ha el tudod érni, hogy több legyen a havi szintű passzív bevételed, mint a havi kiadásod, akkor megszüntetted a függőséged a munkahelyedtől” – mutatott rá el a lényegre Adrienn.
A fenti hasonlóság mellett a magyarok által kifejlesztett játékban ugyanakkor megjelenik egy plusz elem, a puszta pénzügyi lépéseken és pénzügyi szemléleten túlmutató tudatos önfejlesztés. Önmagában a játék elemeiben ez kevésbé tetten érhető, annál inkább a játékban hozott döntések és elért eredmények értékelésében. „Ha tudatosan megfigyeled magadon, hogy egy hasonló helyzetben teljesen más döntést hoztál, mint mások, illetve megfigyeled a többiek haladását, akkor észre fogod venni, hogy többféle típusú ember van.”
Azok a játékelemek jönnek szembe, amelyekkel az életben is dolgod van
Ezen a ponton lép be a játékba az egyébként kinezológiával és személyiségfejlesztéssel is foglalkozó Adrienn hozott tudása. „Nyolcféle pénzügyi archetípus figyelhető meg az emberek viselkedésében, ezek mozgatnak minket a játékban és az életben meghozott döntéseink során.
Ez a tudás, és a társasjáték ilyenfajta szemlélete egy olyan önismereti alapot ad, ami által otthon is el tudsz gondolkodni, hogy mivel tudsz előrébb lépni az életedben. Tehát nem csupán játszol, hanem haza is viszed a felismeréseidet.”
Nem véletlen, hogy a játékot külföldön már sikerrel meghonosító házaspár tapasztalatai szerint, az FQ társasjátékban rengetegszer előfordul, hogy valaki pont olyan elemekkel találkozik, amelyekkel épp az életében is dolga van: „A munkanélküli többször is a munkanélküli táblára lép, aki szeret vásárolni, állandóan ilyen kártyát húz – vagyis a játék párhuzamba vonható az életeddel.”
A játékbeli piros borítékot nem egyszer otthon is megcsinálják
Az önismereti elemek mellett ugyanakkor a játék alapvetően a pénzügyi ismeretekről szól. Nagyon fontos háttere, hogy a készítői beleépítették az univerzális pénzügyi törvényeket. Ennek háttereként tudni kell, hogy a rengeteg pénzügyi tapasztalattal és tudással bíró házaspár nem kevesebb, mint háromévnyi munkát fektetett a játékba. „Ezeket az univerzális törvényeket közvetlenül nem érzékeli, aki játszik, de a sorok között ott vannak, hatnak a játékosokra, és aztán hatni kezdenek az életben hozott döntéseire is.”
Jó példa a fentiekre a játéknak az a szabálya, miszerint senki nem tud addig befektetéseket végezni, amíg egy úgynevezett piros borítékba el nem helyezte a négyhavi bevételének megfelelő megtakarítást. „Jellemzően ezt az elemet is sokszor átviszik az emberek a saját életükbe, és megcsinálják az otthoni piros borítékukat.”
Nem tudod megjátszani magad: a körülményeid tükrözik, ami benned van
Ahhoz hogy valakiben ezek a változások tudatosak és teljes körűek legyenek, sokat segíthet az a tudás, amit Adrienn személyiségfejlesztőként ad át a Human Design és pénzügyi tréningeken.
A különböző tevékenységek összefüggéseit az úgynevezett FQ-mátrixban összegezte. „Három egybeforgó fogaskerékről beszélhetünk: az egyik a pénzügyi tudás, amivel rendelkezem, a másik a cselekedet, amit ez alapján végzek, míg a harmadik elem mutatja, hogy ki vagyok.”
Ezt a három elemet azért fontos elkülöníteni, mert aki bőségben akar élni, annak nem biztos, hogy többet kell keresnie egy második vagy akár harmadik munkahellyel. „A második fogaskerék ugyanis elég nehezen mozog. Viszont, ha a saját személyiségemen dolgozok, akkor ki tudom magamból hozni a rejtett potenciált. Ha elkezdek belül változni, akkor a cselekedet fogaskereke is változik. Ha pedig máshogy cselekszek, egy másik valóságba jutok.” Hangsúlyozza, az irány a változáshoz mindig belülről kifelé:
„Kint azt kapod, ami bent van. Nem tudod megjátszani magadat, mert a körülményeid úgyis tükrözik, hogy benned mi van.”
A vállalkozási vagy pénzügyi probléma valójában önismereti probléma
Az általa tartott tréningeken azt tapasztalja, hogy aki meri vállalni ezt a tükröt, meghatározó felismeréseket nyer. „Ugyanakkor bátorság kell a coachtól is ahhoz, hogy merje tartani a tükröt, és nem hátráljon meg, mert a kép sokszor nem éppen kedvező, fájdalmas is lehet a társunk számára.” Elárulja, trénerként számára is jelentős kihívás ez, főleg, amikor az adott illető nem hajlandó elfogadni, amit a tükörben lát.
„Jelenleg is benne vagyunk egy héthetes intenzív tréningben, amelyben nagyon mély munkát végezve gyógyítjuk a sebeket.
Nekünk ugyanis valójában nem vállalkozási vagy pénzügyi problémánk van, hanem önismeretei problémánk. Ezért szoktam azt mondani, hogy a mi munkánk csak látszólag szól a pénzről: mi összekötjük a spiritualitást a pénzzel, a szívet a fejjel.”
Több mint 50 féle jövedelmi forrással találkozunk a játékban
Arra a kérdésre, hogy miért érdemes eljönni, Adrienn a szimuláció lehetőségét emelte ki. „Aki a pénzügyi tudatosságát szeretné fejleszteni, annak adódik egy lehetőség, hogy játékos keretek közt, a pénze kockáztatása nélkül megélje és megtanulja a pénzügyi törvényszerűségeket, eközben megismerje önmagát. Tehát ki tudod próbálni magad, de mégsem virtuálisan, hiszen hús-vér emberekkel, életszerű szabályok szerint veszel részt a játékban.”
Hangsúlyozta, a játékban rengeteget lehet tanulni. „Elég ha arra gondolunk, hogy 55 féle jövedelmi forrást építettünk bele, ehhez képest a legtöbb embernek egy van.” Emellett az összes befektetési forma ott van a játékban, de az is, hogy ezek előfeltétele minden esetben a továbbképzések elvégzése, ami szintén egy lényeges elem.
Mind a nyolc archetípus bennünk van valamilyen szinten
Arra a jelenségre is kitértünk a beszélgetésben, miszerint a spirituális tudatossággal rendelkezdők sok esetben túl szemérmesen viszonyulnak a pénzügyekhez. Tisztátlan eszköznek tartják a pénzt, és nem akarnak pénzt kérni vagy elfogadni az egyébként értékes tevékenységekért. „Ez valóban létező jelenség, a pénzügyi archetípusok rendszerében ez a megmentő típus túlműködése” – mutat rá Adrienn. „Ez nagyon mély munkát igénylő állapot, mert a gyerekkori sérülésünk van benn az archetípusban: amivel gyerekkorban sérültünk, azt próbáljuk meg gyógyítani. A megmentőt nem mentették meg gyerekként, magát kellett megmentenie, ami sérülést okozott. Emiatt mindenkit meg akar menteni, ingyen dolgozik, rendkívüli áldozatokat hoz másokért.”
Adrienn azt is megfogalmazza, hogy egy ilyen helyzetben mit szokott kvantumugrásnak nevezni: „Az adott archetípust nem mozgatod túl, nem is mozgatod alul, hanem meggyógyítod a sérülést, és utána a legjobbat hozod ki belőle.” A nyolc archetípus egyikét példaként is bemutatja: „Amikor az aszkétét túlmozgatod, akkor a fogadhaz vered a garast, és semmit nem élsz meg az életedből. Ugyanakkor ennek az archetípusnak is van egy egészséges szintje.” Hozzáteszi, egy-egy emberben mind a nyolc archetípus benne van, különböző arányban.
Kiemelten fontos a diákok pénzügyi tudatosságát fejleszteni
Az interjú végén a Adrienn azt is összegezte, hogy mi a céljuk a játék magyarországi terjesztésével. „Szeretnénk általa fejleszteni a magyar emberek pénztudatosságát. Ennek érdekében klubvezetőket képzünk ki, akik különböző helyszíneken lebonyolítják majd a játékokat, a résztvevők pedig lehetőséget kapnak a tanfolyamainkon való részvételre is.”
A hosszabb távú célok közt a játék vidéki elterjesztése is szerepel, továbbá kiemelt hangsúlyt akarnak fektetni a különböző iskolákra, a 14 éves kor feletti fiatalokat megcélozva. „A tanárok kiképzése által szeretnénk meghonosítani a rendszeres játékot az iskolákban, aminek rendkívül fontos hatása lenne.”