Senkinek se legyenek illúziói, az úgynevezett figyelemgazdaság főszereplőit nem érdekli, hogy milyen áron maximalizálják a virtuális felületeken eltöltött időt. A Netflixnél nem is titkolják, hogy jelenleg már az alvással állnak versenyben, és nyerésre állnak. Képzett viselkedési szakértők dolgoznak a felhasználók beszippantásán. Mondhatnánk, nincs ezzel semmi gond ebben a pénzalapú világban; csakhogy a gyerekek védtelensége és sérülékenysége miatt lassan felnő egy olyan generáció, amelyre atombombaként hat ez a folyamat…
A téma rendkívüli fontossága miatt több cikkben számolunk be Pöltl Ákos Digitális önvédelem címmel tartott gödi előadásáról. Ahogy az az első cikkből kiderült, a 2025 márciusában a Búzaszem Iskolában elhangzott előadás tudományos eredményekkel támasztotta alá, hogy az okostelefonok és a közösségi média használata jelentős károkat okozott az elmúlt 15 évben a gyermekek idegrendszeri, lelki fejlődésében, a tanulmányi eredményeket is lerontva.
Az is kiderült, hogy a folyamat kétirányú: a napot leuraló képernyőhasználat miatt egyrészt kiesnek az idegrendszeri fejlődéshez szükséges alaptevékenységek (alvás, fizikai aktivitás, személyes aktivitás); másrészt a helyükre belépő digitális lét elképesztően rossz hatással van a gyermekek idegrendszerére, azon belül legfőképpen az agyra, megakadályozva az egészséges fejlődést.
A legfőbb üzleti cél: a lehető legtöbb ideig benn tartani a gyerekeket
Az előadás folytatásában a közgazdász végzettséggel bíró családvédelmi szakértő a folyamat hátterében álló figyelemgazdaság létére és működésére hívta fel a figyelmet. Kiindulásképpen elmondta, egy gyerek ma átlagban 7 órát tölt a digitális képernyő előtt, jellemzően ezen alkalmazásokkal: Instagram, Youtube, TikTok, Messenger, Spotify. „Az adott alkalmazásnak semmilyen más célja nincsen, mint hogy a lehető legtöbb ideig benn tartsa a felhasználót: azaz a lehető legtöbb ideig lekösse a gyermek figyelmét” – mutatott rá Pöltl Ákos.
Az alkalmazásokat fejlesztő és azok bevételeiből legtöbbet profitáló cégek 2022-es forgalmi adatai is sokat mondóak: az Amazon 514 milliárd dollár (ez közel kétszerese a magyar GDP-nek), az Apple 383 milliárd dollárt könyvelhetett el. A legnépszerűbb alkalmazások mögött álló öt cég együttesen 1700 milliárd dollár forgalmat könyvelt el 2022-ben, amely által a világ 16. legerősebb országa lehetne ez a csoport.
Már az alvási időt ostromolják, és nyerésre állnak – a Netflixnél nem is titkolják!
„Ennek a bevételnek az alapja a figyelem fenntartása” – hangsúlyozta a szakértő. „Aki a legtöbb figyelmet szerzi meg a gyerekektől, az realizálja be a legtöbb reklámbevételt: a hirdetők ugyanis mindig a magasabb nézettségű felületeken költik el a legtöbb pénzt. Nyugodtan kijelenthető, hogy ebben a megközelítésben a Figyelem = Pénz!”
Gazdaságtörténeti szempontból az is elhangzott, hogy ma a figyelem olyan, mint régen az olaj. Hogy ez mennyire nem túlzás, ahhoz elég csak beidézni a Netflix Igazgatósága elnökének nyilatkozatát. Reed Hastings ugyanis 2017-ben így fogalmazott, amikor arról kérdezték, hogy mely cég a legnagyobb versenytársuk: „Mi az alvással vagyunk versenyben, és nyerésre állunk.” (!!)
Pöltl Ákos hozzátette, egy kutatás szerint az a gyerek, aki beviheti magával a telefont a hálószobába, a 10 órás lefekvés után valójában csak éjfélkor alszik el, így teljesülni látszik a nyilatkozat: sikerült 2 órát elvenni az alvásból a figyelemgazdaság meghatározó szereplőinek!
Képzett szakértők dolgoznak a minél hatékonyabb beszippantáson
A fenti gazdasági erőtér eredményeként ezen cégek minden erőfeszítése arra irányul, hogy maximalizálják a figyelmet. Nem meglepő módon az erre a célra képzett viselkedési szakértők (behaviour scientist) bevetésével kutatják, hogy hogyan lehet valakit beszippantani és bent is tartani egy adott közösségi felületre.
Erre a célra számos modellt dolgoztak ki, az egyik négylépéses eszköz el is hangzott az előadáson: triggerelés (a külső kiváltó ok, ami miatt belépek), cselekvés (pl. posztolás), jutalomvárás (reakciók figyelése), befektetett energia (képek feltöltése, like-ok gyűjtése, profilom menedzselése). „A modell eredményeként egy idő után a külső kiváltó okra már nem lesz szükség: a belső kiváltó ok fogja állandóan ráirányítani a figyelmet a telefonomra” – tette hozzá a szakértő.
Tökéletesen átvették a félkarú rabló módszereit
Mindemellett figyelembe kell venni, hogy a gyerekeknek még nincs meg az idegrendszeri érettsége, őket sokkal könnyebb a szóban forgó eszközökkel befolyásolni. Többek közt sokkal erősebben hatnak rájuk az úgynevezett „sötét mintázatok” (dark patterns) is, amelyek az adott felület dizájnjának a manipulatív felhasználását jelenti. „Tipikus példája, amikor egy felugró ablakban az igen egy hatalmas zöld gomb, míg a nemet gyakorlatilag alig veszem észre. Hasonló manipulációval serkentenek azonnali vásárlásra azt érzékeltetve, hogy már csak alig van, és rövid időn belül elfogy az adott szolgáltatás.”
Pöltl Ákos egy további fontos eszközként a számítógépes játékok időszakos jutalmazását is bemutatta. „A félkarú rablót is azért használja a játékfüggő folyamatosan, mert nem tudja mikor és mekkora mértékben jut nyereséghez. Ezt a módszert tökéletesen átvették a többszintes network játékok. Nem tudom, hogy a pályának melyik pontján fogok új fegyvert találni, hol lesz egy plusz élet vagy egy titkos átjáró egy magasabb pályára. Így aztán folyamatosan megyek, keresek és játszok órákat úgy, hogy észre sem veszem.”
Az ingyenes platformoknak valójában komoly ára van
Egy további lényeges megközelítés, hogy miközben mindannyian ingyenes platformként gondolunk ezekre a szolgáltatásokra, valójában komoly áruk van, ami nem más, mint a figyelmünk.
„Ha valami ingyen van, akkor valójában te vagy az ára” – fogalmazott Pöltl Ákos. „Ahogy rákapcsolódsz, a figyelmedet már oda is adtad, ez a valódi ár.”
Mindezek alátámasztásaként az az adat is elhangzott, hogy az általunk kattintott youtube videókat 70 százalékban az algoritmus ajánlja: „Ha már bent vagy a felületen, folyamatosan figyelik, ki vagy, mert mindennek a lényege a figyelem.”
Ezeket az alapinfókat az emberi agyról mindannyiunknak tudni kellene
Az előadás szintén kiemelkedő fontosságú részében a családvédelmi szakértő azt taglalta, hogy a fent leírt gazdasági folyamatok és pszichológiai eszközök hogyan találkoznak a gyerekek biológiai adottságaival, és milyen hatást gyakorolnak a fejlődésükre. Ezeket az üzeneteket az előadás következő cikkében összegeztem, amelyből kiderül, hogy miért nincs esélye kilépni a digitális csapdából egy gyermeknek, pusztán az idegrendszeri fejlődés sajátosságai miatt.
Nem véletlen, hogy az úgynevezett log off mozgalom huszonéves fiataljai a közösségi médiát a generációjukra ledobott tömegpusztító fegyverhez hasonlítják…
Így hatnak a gyerekek agyi fejlődésére a digitális eszközök – a téma 3. cikke
A téma terjedelme miatt az előadást több anyagban dolgozom fel. Ugyanakkor Pöltl Ákos egy évvel korábbi, a gödivel azonos szerkezetű előadása ezen a linken elérhető, emellett a Matthias Corvinus Collegium vezető oktatójaként dolgozó családvédelmi szakember honlapja is számos fontos információt nyújt, akárcsak a Facebook-oldala.