„Az agy imádja a dopamint, motivált lesz minél több telefonos játékban. Emellett a normál dopamin tevékenységek, amelyek az idegrendszeri fejlődéshez kellenek, unalmassá válnak a gyerekek számára. A gyerek már nem akar kimenni az udvarra, nem akar sportolni, mert unalmas, nem akar zenélni, és nem akar barátokkal találkozni, mert unalmas.” Az üres terek és focipályák látványa azt hiszem mindenkinek megvan, így ez a részlet bőven elég felvezetőként Pöltl Ákos előadásához…
A téma rendkívüli fontossága miatt több cikkben számolunk be Pöltl Ákos Digitális önvédelem címmel tartott gödi előadásáról. A Búzaszem Iskolában tartott előadásán a családvédelmi szakértő első lépésben tudományos eredményekkel támasztotta alá,
hogy az okostelefonok és a közösségi média használata jelentős károkat okozott az elmúlt 15 évben a gyermekek idegrendszeri, lelki fejlődésében – ezt ebben a cikkben részleteztük.
A folytatásban a figyelemgazdaság működését mutatta be a közgazdász végzettségű szakember, amiről szintén egy külön cikkben számoltunk be. Fontos tételként kiderült,
hogy a különböző alkalmazásoknak semmilyen más célja nincsen, mint a lehető legtöbb ideig benn tartani a felhasználót. Aki ugyanis a legtöbb figyelmet szerzi meg a gyerekektől, az realizálja be a legtöbb reklámbevételt: a Figyelem=Pénz!
Az emberi agyban a kontrollt biztosító rész a legutolsóként fejlődik ki…
A folytatásban az előadás szintén kiemelkedő fontosságú részéként a családvédelmi szakértő azt taglalta, hogy a fent leírt gazdasági folyamatok és pszichológiai eszközök hogyan találkoznak a gyerekek biológiai adottságaival, és milyen hatást gyakorolnak a fejlődésükre. Kiindulási alapként az hangzott el, hogy az emberi agy az egyik leghosszabban fejlődő agy az élővilágban: 23-25 éves korunkra éri el a teljes fejlettségét.
Pöltl Ákos arra is rámutatott, ebben az időszakban az agy hátulról előre felé fejlődik. Elsőként a kisagy idegi aktivitása alakul ki, amely a mozgásért, egyensúlyért felelős, és összehangolja az akaratlagos izmok működését. Ezt követi a központi mag körüli agyterületekből álló limbikus rendszer, amely a jutalmazásért felelős motivációs rész. „Ez gyerekeknél rendkívüli mértékben pörög – egy autós hasonlattal élve a gázpedált adja egy járműben.”
Ezt egészíti ki az agy fontos részét képező elülső kéreg (prefrontális kéreg), amely a fékpedálnak felel meg a fenti megközelítésben.
„Ez a rész fejlődik ki legutoljára, az egész rendszer kontrollját képezve” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ezt az agyterületet döntéshozói agynak is mondják: olyan végrehajtási funkciókért felel, mint a tervezés, szervezés – amikor ez megérik, akkor válik valaki felnőtté. „Ide tartozik a morális döntések meghozatala, az önkontroll, a megfontolt cselekvések és az indulatok szabályozása.”
Ezért nincs esélye se egy gyereknek, még ha szeretne is kiszállni…
Egy gyermek esetében rendkívül lényeges adottság, hogy miközben a limbikus rendszer 14-17 éves korra már rendkívül aktív, addig az elülső kéreg csak 23-25 éves korra fejlődik ki.
„A gyerek tehát ezekben az években egy olyan autóban ül, amin van gáz, és nyomja is ezerrel, a fék azonban még nincs beszerelve; a fék ilyenkor még a szülőknél van! Egészen addig, amíg meg nem érik a gyereknél az elülső agyi rész.”
Hozzátette, emiatt a biológiai adottság – jobban mondva hiányosság – miatt van az hogy, ha leülnek egy tizenéves gyerekekkel elbeszélgetni a digitális veszélyek tudatosítására, meg fogja érteni a folyamatokat, de nem fogja tudni betartani az ide vonatkozó kéréseket, szabályokat.
„Nem azért, mert nem akarja betartani, hanem azért, mert nem tudja: egyszerűen nincs meg az ehhez szükséges idegrendszeri fejlettsége!”
Ha buta gyereket akarsz nevelni, adj a kezébe okos telefont!
Az előadásból az is kiderült, hogy az elülső kéreg fejlődése normál esetben már 5-6 éves korban elkezdődik, és azután folyamatosan érnie kellene. Ugyanakkor jelenleg a tudományos adatok szerint az elülső kéreg évről évre vékonyodik az emberiség szintjén, amiatt, hogy egyre kevésbé használják.
Pöltl Ákos erre a leépülési folyamatra is kitért pár szóban. Kifejtette, az agyban levő idegsejteket szinapszisok (sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át – a szerk.) kötik össze. Ugyanakkor az agynak mindig az a része fejlődik, amelyiket használjuk: ott alakulnak ki, illetve erősödnek meg az idegsejtek között kötések. „Ezeket úgy kell elképzelni, mint a földutakat, amelyek akkor fejlődnek, ha a gyerek végez bizonyos tevékenységeket: előbb országút, aztán autópálya lesz belőlük megfelelő aktivitás esetén. Ez a folyamat biztosítja az idegrendszer érését. Minél több ilyenfajta tevékenységet végez a gyermek, annál fejlettebb lesz az idegrendszere ezen utak megerősítésével.”
Fontos tétel azonban, hogy ha az idegpályákat erősítő tevékenységek kimaradnak a gyerekkorból, az agy leépíti a nem használt utakat. „A kutatások eredménye szerint ez történik most az emberiség szintjén az elülső kéreg szinapszisaival.
Nem véletlenül mondja azt a cseh ideggyógyász, Dr. Jan Martin Stransky, hogy ha buta gyereket akarsz nevelni, adj a kezébe okos telefont.” Más szakértők pedig úgy fogalmaztak, hogy az okostelefon áthuzalozza a gyerekek agyát.
Az örömbomba, amiért nem kell megdolgozni – itt van a kutya elásva
A téma feltárásához egy további kulcselem a dopamin nevű vegyület megértése, amely neurohormonként és az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyagként van jelen a szervezetben. Örömhormonként is ismert, hiszen amikor elérünk egy sikert, akkor megemelkedik a dopamin szintünk, ettől boldogságot érzünk. A szervezet ugyanakkor nem csak a siker elérésekor, hanem már az odavezető úton is termel dopamint, így ennek a vegyületnek motivációs szerepe is van – olyan alapvető dolgokhoz kapcsolódva, mint az evés és a fajfenntartás.
Tudni kell azt is, hogy a dopamint kiváltó tevékenységeknek megkülönböztetjük a normál (vagy lassú), illetve az abnormális csoportját. Normál dopamin termelődik olyan az idegrendszer fejlődéséhez szükséges tevékenységeknél, mint az edzés, természetjárás, zene, barátokkal közösségi lét. „Itt lassú folyamatban, természetes módon emelkedik meg a dopamin szintem, és csak egy normál határig, mert aztán a fáradtság vagy a fájdalom kiegyensúlyozza és visszacsökkenti” – mutatta be az előadó. „A szervezet ugyanis mindig egyensúlyra törekszik, így önkéntelenül visszabillenti a libikókát.”
A problémát az okozza, hogy a civilizáció behozott olyan tevékenységeket, amelyek úgy emelik meg a dopamin szintet, hogy nem kell értük megdolgozni, nincs mögöttük erőfeszítés – így a végén nem jár velük a fáradtság. Ráadásul ezek sokszorosára emelik a dopamin szintet, szó szerint dopamin sokkot okoznak, mert kiürítik a szervezet dopamin raktárát.
Ezek az abnormális dopamin bombák viselkedéses függőséget okoznak, mert az ember önkéntelenül újra és újra elvégzi azt, amivel ezt az örömbombát megkapja. „Mindannyian ismerjük ezeket a függőségeket, ide tartozik, a szerencsejáték, a videójátékok, a pornó és a közösségi média.”
Ezért konganak az ürességtől a játszóterek és a focipályák
Aki elkezdi ezeket az abnormális szinteket rendszeresen rápakolni a libikókára, az abnormálisan kibillenti a másik oldalt. „Erre válaszként a szervezet automatikusan rápakolja a másik oldalra azt, amivel ki lehet egyensúlyozni: a fájdalom hatására ugyanannyira kibillen a másik irányba a libikóka. Ekkor jön a rosszullét a telefontól.”
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a szervezetben kialakul egy dopamin tolerancia, így több képernyőidőre lesz szükség ugyanazon dopamin szint eléréséhez. „Az agy imádja a dopamint, motivált lesz minél több telefonos játékban. Emellett a normál dopamin tevékenységek, amelyek az idegrendszeri fejlődéshez kellenek, unalmassá válnak a gyerekek számára. A gyerek már nem akar kimenni az udvarra, nem akar sportolni, mert unalmas, nem akar zenélni, és nem akar barátokkal találkozni.” Ezen a ponton újra hangsúlyozta, a dopamin iránti vágy legyőzését hiába várják el egy fejletlen idegrendszerű gyerekektől.
Pöltl Ákos elmesélte, a minap egy taxis arra hívta fel a figyelmét, hogy gyerekkorában ő szobafogságot kapott, ha rosszat tett. Most meg alig lehet kirángatni a gyereket a szobából, szinte üresek a játszóterek és a focipályák…
A cikk írójaként hozzáteszem:
a tíz év alatti, telefontól még távol tartott gyerekeket leszámítva manapság valóban csak ritkán látni a tereken, utcákon játszó, sportoló, bandázó, közösségi életet élő tizenéveseket, holott korábban ez országszerte általános volt!
Az elérhetetlen ideák súlyos testképzavart és depressziót okozhatnak
A fiatalokat sújtó depresszió egy további fő oka a lányoknál mutatkozik meg egy életkori sajátosság miatt: számukra ugyanis a 12-18 éves időszak a legfontosabb a késöbbi felnőtt identitás kialakulásában. „Jelenleg a közösségi felületeken ebben a fázisban elérhetetlen ideákat kapnak, a több ezer like-al futó celebek tartalmai által. Megpróbálnak ennek a képnek megfelelni, és nyilván nem tudnak, ami szorongást, depressziót okoz, akár súlyos mértékben is.”
A fenti folyamatban kialakuló testképzavarról a Dove egy rendkívül sokat mondó kisfilmet is készített, amit az előadó le is vetített az előadásán:
„A közösségi média nem más, mint a generációnkra ledobott tömegpusztító fegyver”
A fentiek tükrében nem véletlen, hogy amerikai huszonévesek már mozgalmat alapítottak „log off” névvel, a közösségi médiafelületekről történő kilépés érdekében. „Az ő jelmondatuk szerint a közösségi média nem más, mint a generációjukra ledobott tömegpusztító fegyver.”
Emellett Pöltl Ákos egy magyar példát is felhozott.
„A múlt héten egy szülő elmesélte, hogy négy gyereke van, közülük a 10 éves kislánya könyörög, hogy kapjon telefont, eközben a kérés legnagyobb ellenzője a 22 éves bátyja…”
Mikor vásárolj egy gyereknek saját okostelefont? Amikor már szeretnéd, hogy pornóval találkozzon
Hasonló méretű problémát okoz a szexuális tartalmak rendkívül könnyű elérhetősége. A Pöltl Ákos által idézett kutatási adatok szerint 10 éves kortól az okostelefont használó gyerekek 80 százaléka találkozik pornográf tartalmakkal. „Az egyik legnézettebb ilyen témájú oldalon egy gyereknek mindössze annyit kell beixelnie, hogy elmúlt 18 éves, és máris sok gigányi, nem valós férfi-női együttlétet tartalmazó videó elérhető számára…” – hangsúlyozta az előadó.
Elárulta, gyakran szokták tőle kérdezni, hogy mikor adjanak okostelefont a gyereknek. „Azt szoktam válaszolni, hogy akkor, amikor már szeretnéd, hogy a gyereked pornográf tartalmakkal találkozzon.”
A sokmillió gyereket rabul ejtő harcos videójátékok valójában gyilkossági szimulátorok
Szintén súlyos problémákat okozó, de valamivel korábbról eredő jelenség a videójátékok területe. Itt kiindulásként érdemes tisztázni, hogy a játékok alapkoncepciója katonai szimulátorból származik.
„Ezek alapvető célja az volt, hogy érzéketlenné tegye a katonákat az erőszak iránt. Az emberben ugyanis van egy biológiai korlát arra, hogy ne ölje meg a fajtársát, ami meg is mutatkozott a háborúban szolgáló katonák körében.”
A témával kapcsolatban Dave Grossman, katonai pszichológus munkásságát is ismertette, aki korábban az amerikai hadsereg tisztje volt, és a háborús gyilkolás hatását vizsgálta az emberi pszichére. „Az úgynevezett killology megalkotójaként egy teljes könyvet rászánt a harcos videójátékokra, és ebben konkrétan gyilkossági szimulátoroknak hívja ezeket a játékokat, amelyek legfőbb hatása az érzéketlenítés; ráadásul a gyerekeknél a jóérzés összekötődik az erőszakkal.” Pöltl Ákos elmondása szerint az iskolai lövöldözések hátterében a videojátékok hatása van; ugyanakkor az iskolai verekedések is sokkal erőszakosabbá váltak az utóbbi években.
Mi lehet a megoldás?
Az előadás hátralevő részében az összességében rendkívül súlyos helyzet megoldási lehetőségeit is részletezte a családvédelmi szakértő; bemutatva az általa vezetett Digitális életmódváltás workshopok módszereit és eredményeit is; továbbá kitekintve a nemzetközi tendenciára is, amelyben – belátva a káros hatásokat – egyre több ország vezet be korlátozásokat a digitális eszközökre az oktatási intézményekben.
A téma terjedelme miatt az előadást több anyagban dolgozom fel. Ugyanakkor Pöltl Ákos egy évvel korábbi, a gödivel azonos szerkezetű előadása ezen a linken elérhető, emellett a Matthias Corvinus Collegium vezető oktatójaként dolgozó családvédelmi szakember honlapja is számos fontos információt nyújt, akárcsak a Facebook-oldala.