Az elmúlt húsz évet ünnepelve 162 Wass Albert-felolvasó közösség előtt tisztelegtünk a bükkaljai Faragott Faluban, és közben két napon át sorra jöttek a felejthetetlen élmények. Istenhez közeli helyen, szent időben lehettünk együtt…
Amikor az Utolsó Táltos belépett a teltházas kisgyőri színházterembe, hiába ültem tőle a legtávolabb a legelső sorban, rögtön éreztem az erőterét, méghozzá a szívcsakrámban. Az egész lényemet betöltő, ritka érzés volt, kiáramló szeretet: na ilyen volt az egész előadás és az egész ünnepi hétvége a Wass Albert felolvasó közösségek találkozóján!
A mutató beakadt nálam a 10/10-es értéknél, amikor megtapsoltuk az előadás végén a hunok és magyarok kardját a magasba emelő üllői közösség önkéntes színjátszó tagjait. Az utolsó táltos rovással bevésett üzenete ott csillogott felettünk a szent helyen, szent időben! Aztán ahogy mentünk tovább a szombat délelőtti ünnepi műsorban, hihetetlen módon minden egyes előadó közösségnél megint felszaladt a 10-esig a mutató: az önkéntes alapon elhozott művek egytől egyig tökéletesen szólaltak meg! Ez az egész műsor így volt megírva az égben, ahogy ott elhangzott.
Nagy köszönet minden résztvevőnek, akár távolról lélekben velünk levőknek, hogy szívüket-lelküket beleadták ebbe a kétnapos ünnepbe, amelyet a 20 éve zajló Wass Albert-felolvasások hívtak életre! Bár az erdélyi író nevében gyűltünk össze közel százan a varázslatos bükkaljai Faragott Faluban, sokkal több volt ez, mint a szépirodalom szépségeinek a közös megélése. Ahogy azt a felolvasásokon megtapasztalhattuk, Wass Albert egy olyan szellemi közös nevezőre irányította rá a figyelmünket, amely kitágította a tudatunkat, kitárta a szívünket, összekötött az őseinkkel és egymással, és megtapasztalhatóvá tette a Teremtőt.
Olyan volt, mint a legszebb felolvasások, mégis valahogy telítettebb, élőbb és tágabb. Azáltal, hogy két teljes napon át együtt voltunk, volt időnk egymásra, mély beszélgetésekre, ismerkedésre, csodák megosztására, közös tűzrakásra, közös éneklésre, közös nevetésre. Az egyik legértékesebb kincs, hogy a programok közötti időben sorra éltem meg a minőségi együttléteket: a helyszínen megismert vagy korábban csak kevésbé ismert társainkkal, akárcsak a régről ismert barátainkkal. Olyan szavak, felismerések, történetek hangzottak el, olyan jóízű beszélgetések zajlottak, amelyek aztán egész évben ott visszhangzanak az emberben.
Kisgyőr a maga angyali erejű faragott alkotásaival, a ragyogó erőt sugárzó Szent Korona kilátóval – ahová háromszor zarándokoltunk fel, és mindegyik maradandó élmény volt! – az Istenközelség érzetét adó energiájával méltó otthona volt a húszéves jubileumnak. Köszönet a kisgyőri közösségnek a minden igényt kielégítő helyszínért, az önkéntes alapon sütött, főzött ételekért, a 20 éves jubileumra készített emléktányérokért, a szertűzhöz és a gitáros tűzhöz adományozott fáért, a szertűzhöz biztosított helyszínért és a vendéglátásunkhoz szükséges minden szervező munkáért!
Az együttlétünket a falu feletti hegytető szentséges tisztásán egy szertűz koronázta meg. Fáklyán vittük fel a felolvasások gyertyán őrzött lángját a Faluházból a hegyre, az első fáklyavivő a csapatban legifjabb ötéves kisfiam volt, majd sorra adtuk egymásnak tovább. A hegyre felérve egy az út mentén legelésző fehér ló fogadott minket. A fáklya lángjából fellobbanó hatalmas tűz, a dobszó és az énekek visszarepítettek minket a tiszta ősmúltba, és elrepítettek minket a gyógyító belső világba.
Nevezték szkítának, hunnak, nevezik magyarnak, székelynek ezt a szellemet, amit ezzel a tűzzel, ezzel a hétvégével, ezzel a húszéves felolvasó mozgalommal, eddig 162 települést (melyeket a színpadon egytől egyig köszöntöttünk és megünnepeltünk) megmozgató felolvasó folyammal felmutatunk. Hordozhatja ezt Wass Albert, hordozhatja a Szent Korona, hordozhatják ezt a pálosok vagy a rábaközi táltosok. Kirajzolódhat ez a magyar nép sok évszázadokon át érlelt szerves műveltségéből, nyelvéből, írásából, táncából, dalaiból, meséiből. Mindegy hogyan hívod, mindegy miben éred tetten, és mindegy hányan képviseljük az adott korszakban. Az őt hordozó forma változhat, akár el is pusztulhat, de maga a tiszta szellemiség, a Teremtőt közvetítő Ősforrás örök és elpusztíthatatlan! Bármikor képes újjáéledni, és a lehetőség is minden korban adott, hogy hozzá kapcsolódjunk!
Némileg visszaadva, hogy mennyi csodát éltünk át és hálát adva a belefeketett áldozatos munkáért külön köszönet
- minden egyes szervezőnek a kisgyőri eseményt előkészítő online találkozókon és levelezéseken való részvételért és a szervező munkáért;
- Kékedi László, kisgyőri polgármesternek, hogy befogadta és támogatta a rendezvényt;
- Orbán Johnnynak a péntek esti-éjszakai felejthetetlen hangulatú tábortüzes közös éneklésért;
- a Grúz Attila vezette kisgyőri népdalkórusnak a fellépésért;
- Gergelyfi György, emődi református lelkipásztornak a rendezvényre elmondott áldásért;
- Lovas Tündének a találkozóra készített emléktányérok elkészíttetéséért és az énekekért;
- Buús Árpád Zsoltnak az ünnepi műsor színvonalas és pontos levezetéséért;
- Szondáné Török Zsuzsának az önkéntes alapon végzett főzés megszervezéséért és lebonyolításáért;
- a Csernus Lajos vezette kecskeméti csapatnak, a Csontosné Erzsike által vezetett naszvadi csapatnak, valamint a Csengődi Hetti és Csengődi Csaba vezette üllői csapatnak a szombat délelőtti ünnepi műsorban átadott művek megszólaltatásáért;
- szintén Csernus Lajosnak a 20 év helyszíneiről összegyűjtött adatok rendezéséért és térképes megjelenítéséért
- Mezeiné Máriának a rendezvényen résztvevőket regisztráló munkáért;
- a szombat délutáni felolvasások minden egyes résztvevőjének a művek és gondolatok megidézéséért;
- Ballai Imrének az Összefogás a Kárpát-medencéért Egyesület reményt keltő örömhírének elhozataláért;
- Bödök Lajosnak és unokájának, a felvidéki magyarság sorsáról megírt „Kitelepítve” című könyv elhozataláért és megszólaltatásáért, amelyben Bödök Lajos a családja igaz történetét dolgozta fel egy megrázó regényben;
- a kisgyőri gazdálkodónak, Bihari Lajosnak a szertűz helyszínének felajánlásáért és a szertűzhöz szükséges faanyagért;
- Csenge Lászlónak a kisgyőri falutúra lelkiismeretes levezetéséért és a kisgyőri nevezetességek részletes bemutatásáért;
- Petraskó Tamásnak a szertűz magas szintű levezetéséért, amely ajándékká válhatott mindannyiunk számára, és amely pontosan olyan volt, amilyennek lennie kellett ebben a térben és időben!
Hegedűs Gergely András