Az elmúlt hónapban a járvány több mint kétezer új esete összesen 24 új kórházi esetet hozott, ami nagyjából egy százalék körül van.
A Magyar Távirati Iroda által az elmúlt egy hónapban leközölt hivatalos adatok alapján néztük meg a koronavírus második magyarországi hullámának sajátosságait.
Bő egy hónappal ezelőtt, augusztus 3-án 4544 fertőzöttet tartottak számon a teljes járvány során, közülük az aktív fertőzöttek száma 534 volt. Ekkor kórházban 74 koronavírusos beteget ápoltak, közülük hét volt lélegeztetőgépen.
Szeptember 2-án az egyre gyorsuló növekedés hatására már így állt a helyzet: ezen a napon 365 új beteggel 6622-re nőtt az összes fertőzött száma, közülük 2100 volt e napon az aktív fertőzött. Ezen a napon kórházban 98 koronavírusos beteget ápoltak, közülük heten voltak lélegeztetőgépen.
Mindezekből pusztán matematikai alapon az alábbiakat lehet leszűrni.
Egy hónap alatt 2078-cal nőtt a fertőzöttek száma, vagyis közel másfélszeresére nőtt 4544-ről 6622-re. Az aktív fertőzöttek száma 534-ről 2100-ra nőtt, közel négyszeresére. Eközben a kórházban ápoltak száma 24-gyel nőtt 74-ről 98-ra (32 százalékkal, vagyis harmadával), és ugyanúgy heten vannak lélegeztetőgépen mint egy hónapja.
A több mint kétezer új eset összesen 24 új kórházi esetet hozott, ami nagyjából egy százalék körül van. Az MTI által közölt számok alapján a mostani második hullámban megfertőződő emberek 99 százaléka nem szorul kórházi ápolásra.
Mindez azt jelenti, hogy a második hullám eddig megfigyelhető szakaszában a magyar lakosság 99 százaléka tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírust. Miután a járványra jelenleg nincs gyógyszer, illetve hazánkban oltóanyag sincs, ez egyelőre azt jelenti, hogy a magyar lakosság 99 százaléka elég jól fel van vértezve a világjárvány második hulláma ellen. A döntő többség a saját immunrendszerére támaszkodva képes leküzdeni a koronavírust. Fontos hozzátenni, hogy csak azokról beszélünk, akik önként vagy valamely szabály miatt vállalták a tesztelést – a lappangó vírushordozókkal együtt ez az arány még ettől is magasabb lenne.
A második hullám vizsgált egy hónapjában 22 ember hunyt el koronavírusban, ami szintén egy százalékát teszi ki az új eseteknek. Ez az arány korábban több mint tíz százalékos volt Magyarországon.
Mindezek alapján számos kérdés felvetődhet az olvasóban – akár a vírus esetleges gyengüléséről, akár az immunitásról – olyan témákat felvetve, melyek jelenleg a közbeszédben kevésbé vannak jelen.
Újságíróként csak egyet tesz fel e sorok írója:
-Hol vannak azok a hírek és szalagcímek, amelyek ilyen irányból közelítik meg a számokat, ahelyett hogy a sokkoló növekedést emelnék ki?
FRISSÍTÉS:
Van azért egy jó példa a mfor.hu-tól, a szeptember 4-i cikkük hangsúlyozza, hogy az a hullám egyelőre nem terheli az egészségügyet, ami szerintük (is) “méltatlanul kevés figyelmet kap” a napi tájékoztatókban.
Lényeges elem a cikkben, hogy míg az első hullámban a fertőzöttek átlagéletkora 64 év volt, most ez a második hullámban 31 év. A cikk emellett idéz egy vírusszakértőt, aki elmondta, tapasztalatok szerint 4-5 hét kell, hogy a fiatalabbakról az idősebbekre kerüljön át a vírus. Dr. Jakab Ferenc nyilatkozata nincs alátámasztva, illetve bővebben kifejtve a cikkben.
Adódik a kérdés
miért kellene 4-5 hét az átterjedésre, ha az első hullámban rögtön az öregeket érintette leginkább, és ez végig így is maradt?
miért nem vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a vírus változásai miatt jelenleg a jellegéből adódóan támadja a fiatalabb korosztályt?
van-e arra utaló jel vagy adat, hogy az idősek az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest sokkal inkább kivonták magukat a társadalmi érintkezésből, mint az első hullám idején?
miért nem vetik össze a fertőzöttségi adatokat a kontakt vizsgálatok eredményeivel? vajon van-e összefüggés a generációs csoportok kontaktus számai és az érintettségük között?
EGY MÁSIK NÉZŐPONT:
Magyar orvosok egy csoportja a világ más országainak orvosaihoz hasonlóan egészen más megközelítésben igyekszik felvilágosítást adni a koronavírusről ezen a honlapon és számos videó üzenetben.
A részt vevő szakemberek egy konferenciát is szerveztek, illetve mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy üzeneteik célba érjenek. Többek közt ezeket hangsúlyozzák:
- a magyar lakosságnak egy egészen magas védettsége van a koronavírussal szemben,
- a jelenleg használatos tesztek nem alkalmasak járványban tesztelésre, nem megbízhatóak, csak kutatási célokat képesek szolgálni
- a korlátozások nem indokoltak, emellett indokolatlan a félelem és a pánikkeltés,
- számaik szerint a lakosság 1 százalékára veszélyes a vírus, amely által okozott helyzet nem súlyosabb egy téli influenza vírus által okozottnál
- illetve felhívják a figyelmet a vírus gyengülésére.
Elismerve a belefektetett munkát és a vélemény bátor felvállalását számos kérdés adódik ezen orvosok üzeneteire, mindenféle rosszindulat nélkül, pusztán csak megnyugtató szakmai válaszokat várva, és az eddigi eseményeket, híreket figyelembe véve:
Ha nem védekezünk ellene egyáltalán, mi zárja ki azt, hogy nálunk is betöltse a kórházakat, még ha csak 1 százalékos mutatóval is bír? Mit mutat számunkra az, hogy 1100 kórházban ápolt betegig egyszer már eljutottunk (május 8-án 1132-en voltak), és hogy Románia kórházai rendkívül terheltek szeptember elején 7237 ápolttal (ami mellett 95 ezer esetek száma)? Védekezés nélkül mi zárja ki,hogy nagy dózisokat és gócpontokat alakít ki, amely a tapasztalatok szerint komolyabb halálozáshoz vezet (többek közt a nagy dózis jóval nagyobb hatóereje miatt, amely akár egészséges fiatalok életére is veszélyes)?
Miért vetik fel Svédországot követendő példaként, ahol eddig közel tízszer annyian haltak meg benne mint Magyarországon?Pont az ő bemutatott adataik szerint az USA-ban egy téli influenza több mint 30 ezer ember halálát okozta, amitől a COVID eddig hatszor több embert ölt meg – eddig 188 ezer embert, ami az USA eddigi idei halálozásának (1 893 376) a 10 százalékát (!) teszi ki – miért mondják hogy sokkal kevésbé ártalmas mint az influenza?Miért nem beszélnek a konferencián a vírus lefolyásáról, hatásairól, ami sokkal durvább a tapasztalatok szerint egy influenzától, és nem egyszer maradandó károsodást okoz?
Miért nem beszélnek azokról az országokról, ahol annyira begyorsult a terjedése, hogy túlterhelte az egészségügyi ellátást és végül nem tudtak már minden beteget megfelelően kezelni?
Miközben kimondott céljuk, hogy oszlassák a pánikot és a félelmet, ennek megfelelően végig tárgyilagos hangnemet képviselnek, ami nagyon szimpatikus – akkor a konferencián készült videót, miért teszik (vagy talán inkább miért engedik) fel ilyen felvezetéssel? “Ébredj Magyar mély álmodból! Ébredj Emberiség, mert most halál az álom! Vedd észre, hogy a sátán életedre tör!”