Vajon mi hajtja Kassai Lajost, amikor a lovasíjászat megteremtőjeként, a magyar hagyományélés egyik legjelesebb és legismertebb képviselőjeként szándékosan a szellemiségüket tekintve a tőle legtávolabb álló honfitársait keresi meg rendszeresen, és a liberális eszme legelhivatottabb követőivel ül le nyilvános beszélgetésekre?
A válasz indulhat akár Hunortól és Magyartól is. Az egymást kiegészítő párok Iker-minőségéből. Az elmúlt évek-évtizedek szellemi ébredésében ezt tanuljuk: egy ellentétpárban igazából mindkét félnek van létjogosultsága, egymás nélkül egyik sem tud létezni. Igazából nem is egymás ellen hatnak és élnek ezen párok, hanem egymásért. Lehet vita és harc Hunor és Magyar között – ha úgy tetszik székely és magyar között – , de mindig az a végső célja, hogy a másikat és ezzel önmagát magasabbra emelje.
Ezt a megközelítést hívják mára már közkedveltté vált módon NYERŐ-NYERŐ kapcsolatnak, de akár így is összegezhetjük: IS-IS. Az IS-IS kapcsolat a magyar műveltség egyik alapeleme. Visszaköszön többek közt az anyanyelvünk mellérendelő mivoltában, a Szent Korona képi világában és működési rendjében, és tetten érhető a történelmi alkotmányunkban. De ott van ez a szemlélet az ősi táltoshagyatékunkban hangsúlyosan megjelenő mellérendelésben is.
Persze erősen kapjuk az évszázadok során a szétszakítást tápláló, szétdarabolódást eredményező vagy-vagy sémákat, de ez így van rendjén. A megismerés útján szükséges az a pont, amikor elhisszük egyik vagy másik rész (rész)igazságát, kizárva, megtagadva, akár gyűlölve a másik oldalt, elmerülünk egyik vagy másik végletbe. Ez a polaritás a fejlődés útja, megkerülhetetlen tudatállapot.
Egy-egy ilyen pokoli végpont indít el aztán újra a teljesség felé, de már egy magasabb minőséget hordozva magunkban. A visszatalálás útján ismerjük fel a valóságot, fokozatosan megismerjük az ellentétpár másik oldalát. Ezt a fajta utat járva válik világossá: soha nem létezik olyan kizárólagos minőség, amely ne hordozná magában valamilyen szinten az ellentétpárját, és igazából együtt képesek kifejteni a tökéletes működést.
Ezen megtapasztalások után vagyunk képesek meglátni: egy ellentétpár mindkét elemét meg lehet élni az életünket gazdagító magas szinten, de ugyanígy a lehúzó, visszavető alacsony szinten is. A két oldal egyike sem értékesebb a másiknál, az értéket mi tudjuk belevinni, ahogy megéljük az egyik vagy a másik minőséget. De tovább is léphetünk! Az életet úgy is élhetjük, hogy az ellentétpár mindkét oldala elismerten bennünk él, és közülük azt a minőséget éljük meg adott térben és időben, amelyikre ott és akkor szükség van! Így válhat egyenértékű kinccsé bennünk például a hallgatás és a beszéd tudománya, az intuitív azonnali cselekvés és a megfontolt kivárás bölcsessége, a halált megvető bátorság és az élet mindenek feletti tisztelete. A női és a férfi minőség, a jobb és a bal agyfélteke.
Egy további példával élve, ez a fajta felismerés hozhatja el a magyarság számára, hogy a szabadság és a hagyomány egyszerre fontos a nemzet lelkének. Nagy valószínűséggel ez a bölcsesség hajtja Kassai Lajost!
Hegedűs Gergely
(fotó: lovasijaszat.hu)